A legtöbb ember közös udvarral még nem találkozott. Részben azért, mert a hatályos ingatlannyilvántartási törvény alapján ilyet már nem lehet létrehozni (ugyanakkor a korábban bejegyzett közös udvarokat nem kellett megszüntetni, tehát azok megmaradhattak), másrészt viszont közös udvar kevés helyen található Magyarországon, elsősorban Sopronban és környékén, valamint a Dunakanyar korábban szerbek és németek lakta településein.

Hogyan néz ki tehát egy közös udvar az ingatlannyilvántartásban? A telek (ami tulajdonképpen az udvar) külön helyrajzi szám alatt, egy úgynevezett törzslapon van feltüntetve, amin szerepel a „közös udvar” megnevezés, a telek főbb adatai, valamint az is, hogy milyen helyrajzi számú házak tartoznak hozzá. Az egyes házak egy úgynevezett „különlapon” vannak feltüntetve, ahol szerepelnek a háznak az ingatlannyilvántartásban szokásos adatai – beleértve a tulajdonos adatait – valamint hivatkozás a közös udvar telkére.

A telek (tehát a „közös udvar”) önállóan forgalomképtelen, annak a tulajdonosai a rajta álló házak tulajdonosai. Annak ellenére, hogy ez a közös tulajdon egyik sajátos formája, mivel önállóan forgalomképtelen, az elidegenítése esetén elővásárlási jog fogalmilag kizárt. A közös udvaron fennálló közös tulajdon osztatlan azaz úgynevezett eszmei hányadrészek nélkül áll fenn. (Ellentétben egy átlagos közös tulajdonú ingatlannal, ahol fel van tüntetve az, hogy az egyes tulajdonostársaknak mekkora az eszmei hányadrésze.) A házak – és az alattuk fekvő földterület – azonban egyes tulajdonosok külön tulajdonát képezik, azokat az általános szabályok alapján lehet adni-venni. A közös tulajdonban lévő közös udvar telekrész valamennyi tulajdonostárs részére biztosítja az ingatlanának megközelítést.

Közös udvar adás-vételénél, kizárólag a külön tulajdonban álló épületet lehet eladni vagy megvenni, az épület tulajdonjogának megszerzésével ugyanis az új tulajdonos a közös udvar tulajdonosává is válik.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fentebb leírt, közös udvarra vonatkozó szabályok csak arra a telekre (és hozzátartozó épületekre) irányadók, ahol az ingatlan-nyilvántartásban a „közös udvar” fel van tüntetve, egy átlag társasház közös udvarára vélhetően továbbra is a társasházi közös tulajdonra vonatkozó szabályok az irányadók.

„Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos!

Forrás: Sárhegyi és társai ügyvédi iroda http://sarhegyi.hu/mi-a-kozos-udvar

Jogtár: 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet
az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről

"5. § (1) A közös udvarból a különböző tulajdonban lévő épületek által elfoglalt területeket - ha ezek már korábban is önálló helyrajzi számmal voltak megjelölve - önálló helyrajzi számmal kell ellátni még abban az esetben is, ha az épületeket időközben lebontották.
(2) A helyrajziszámozásból kimaradt földrészletet a mellette lévő kisebb helyrajzi számú földrészlet helyrajzi számának alátörésével kell megjelölni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy helyrajzi számot ismételten felhasználtak. A fel nem használt helyrajzi számokat az írásos munkarészekben átugrott-ként kell kezelni."

Közös udvar esetében célszerű a tulajdoni lap szerinti udvar résznek adni házszámot, majd az ehhez kapcsolódó (tulajdoni lapokon meghivatkozzák egymást) épületek helyrajzi számának (nem /A-s különlap, hanem önálló helyrajzi számok) pedig ugyanezt a házszámot /-es házszámként adni. Így mutatják, hogy valahogy egy egységbe tartoznak, és a tulajdoni lapra a házzsám is rámegy. Ha épületjeleket adnánk, hisz fizikai valójában azok, akkor sajnos a tulajdoni lapra nem tudna rámenni az épületjel.