A mennyországtól a pokolig - A háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer Magyarországon |
|
2018.03.06. 12:08 |
|
Magyarországon a jelenlegi, kétdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszert 2020. január 1. napjától egy háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer fogja felváltani. Hazánk, az első országok között vezetheti be a nyilvántartási rendszert a világon.
Kihasználva a föld feletti és a földalatti tér kiterjedését napjainkban már olyan társasházak, utak, felüljárók, alagutak, hidak és mélygarázsok épülnek, amelyek keresztezik, illetve fedik egymást. A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási rendszer - néhány kivételtől eltekintve (pl.: társasházak nyilvántartása, vezetékjogok) – nem alkalmas ezen építmények és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonjogok, egyéb jogok és terhek közös térben történő megjelenítésére. A jelenlegi – kizárólag felülnézeti ábrázolást használó – kétdimenziós rendszer alapján nincs lehetőség annak ábrázolására, hogy például egy teher a többemeletes társasház egyik emeletét, vagy az egész ingatlant terheli. A fenti példából felmerülő jogviták lehetőségei az új háromdimenziós rendszer bevezetésével csökkenthetőek.
A jogalkotó elképzelései alapján a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás rendszer a térképi adatbázis tartalmán kívül az objektumok háromdimenziós térbeli elhelyezkedését is tartalmazná. A térképi adatbázist úgy kell létrehozni, hogy az alkalmas legyen a térbeli objektumokhoz tartozó elkülönülő jogok ingatlan-nyilvántartásba történő egyértelmű azonosítására, bejegyezhetőségére és egymáshoz való viszonyuk kifejezésére.
Az új nyilvántartás nemcsak a földrészleteket rögzítené, hanem a tulajdoni egységekhez kapcsolódó jogokat és tényeket is megjelenítené három dimenzióban, ezáltal egy úgynevezett "háromdimenziós tulajdoni egységet" keletkeztetve. A tulajdoni egységet egy zárt térként képzeljük el, amelyben a tulajdonosi jogviszonyok azonosak. Ez tulajdonképpen úgy értelmezhető, hogy az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a földalatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed. A földrészlet egy háromdimenziós jogi teret kreál, olyan módon, hogy a föld feletti légi tér illetve a földalatti földtest az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig egy háromdimenziós egységet képez, így a földrészlet a háromdimenziós tulajdoni egység metszetét jelenti. Következésképpen az új háromdimenziós rendszer bevezetése az ingatlanok jogi terének nyilvántartását, valamint azok térbeli jellemzőinek leírását, kezelését, változásvezetését jelentené. Az új rendszer sajátossága, hogy nemcsak az ingatlan, mint fizikai objektum kerül rögzítésre a tulajdoni lapon, hanem az ingatlan jogi tere is, mint a fizikai objektum által generált jogi tér.
|
Alaprajzokról – földmérőként jogászoknak |
|
2018.03.06. 11:59 |
|
2013. április 24-ével alapvetően megváltoztak az egyéb önálló ingatlanokhoz (társasház, szövetkezeti ház) tartozó alaprajzok készítésének az előírásai, az akkor hatályba lépett, az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM. rendeletben (25/2013.R.) foglaltak szerint. Bár – természetesen – a változás már sokkal korábbról eredeztethető.
Az ingatlan-nyilvántartás digitális átalakításához igazodva 2000. január 1-jén lépett hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény Inytv.), melynek 18.§ (1) bekezdése taxatíve felsorolja az ingatlan-nyilvántartás részeit, majd ehhez – az eredeti közlönyállapot szerint – a szöveg zárómondataként még hozzáfűzte a jogalkotó, hogy: „Az ingatlan-nyilvántartási térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza.” De a törvényalkotó ekkor még itt, ezzel a kitétellel meg is állt az alaprajzokra vonatkozó, a korábbi gyakorlattól már részben eltérő felfogást sugalló rendelkezéssel.
Ugyanakkor ezzel a meghatározásával már felvetette a szakmai továbbgondolás lehetőségét. Ugyanis, az Inytv. 28.§ (1) bekezdése szerint, ha egy változtatás a térkép tartalmát is érinti, akkor ennek átvezetésére az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges, melyet viszont a földmérési jogszabályok szerint csak ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő készíthet, melyről már részletesen írtam 2009-ben egy másik jogi folyóirat lapjain1. Vagyis a jogalkotói szándék az egységesítésre kezdett körvonalazódni, csak még kissé áttételesen lehetett végigvezetni az éppen hatályos jogszabályokon.
Majd 2012-ben hatályba lépett az új, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény2 (Fttv.), mely a kiegészítő rendelkezéseiben az Inytv. néhány részét is módosította, kiegészítette. Így többek között tovább finomította az alaprajzok ingatlan-nyilvántartási státuszát is, amikor már nem térképpel egy tekintet alá veszi, hanem annak egyértelmű részévé tette: „Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis része.”
|
Kapcsolati adatok: |
|
2017.11.30. 16:00 |
|
1.HRSZ
2.INY azonosító
3.EOVY koordináta
4.EOVX koordináta
OLVASD
|
KCR adatlap készítés esetei: |
|
2017.11.30. 15:57 |
|
1.Kötelező KCR adatlap készítése társasház alapításkor, épület feltüntetés és ingatlan megosztás esetén. (A KCR adatlapot, a vázrajzot és társasház alapítás esetén az alapító okiratot is el kell küldeni a jegyzőnek.) Ilyenkor földhivatali ügyintézés során készül a határozathoz kapcsoltan a KCR adatlap, az ingatlanokon egyéb módosítások történnek az ügyintézés során.
2.Lehetőség van a földhivatalban egy-egy adott ingatlanhoz KCR adatlapot készíteni akkor is - pl. jegyző megkeresés -, ha az adott ingatlanon nem történt vagy nem történik semmilyen változás. a jegyző kér KCR adatlapot, mivel valamelyik címhez rögzítendő adata hibás vagy hiányzik. Ebben az esetben a földhivatal nem végez változást a kért ingatlanokon, csak egy ügyön feltünteti a kért ingatlanokat (nem kell széljegyezni), intézkedést készít amihez elkészíti a KCR adatlapot, végül lezárja az ügyet, és elküldi a kért KCR adatlapot a jegyzőnek.
3. Ilyen jegyzői megkeresés oka lehet, ha a KCR címterítő program által feltárt hibák között van olyan, amit csak úgy tud a jegyző javítani, ha a földhivatali ügyintéző a helyes adatokkal KCR adatlapot küld neki.
Ilyen hibaüzenetek lehetnek pl.:
OLVASD
|
KCR Adatlap: |
|
2017.11.30. 15:56 |
|
Adatok a KCR adatlapon: községnév, fekvés ( belterület /b/, külterület /k/, zártkert /z/, hrsz, ingatlan státusza (új, módosított, törölt), INY azonosító (megyekód, körzetkód, ingatlan egyedi adatbázis azonosítója), objektum típus : Földrészket /F/, Épület /E/, Lakás /L/, Pontszám : földmérő által bemért térképi adat, Y, X EOV koordináta, KCR azonosító (ha van már ilyen, csak KCR-ben meglévő cím módosítása esetén van).
Az egységes országos vetület (EOV) a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere, amit 1976-ban vezettek be, összhangban az egységes országos térképrendszerrel (EOTR-rel). Az X koordináta 400 000 m-nél mindig kisebb, az Y koordináta 400 000 m-nél mindig nagyobb, ezzel is elkerülve a koordináták esetleges felcserélését
|
A helyrajzi szám szerkezetéről: |
|
2017.11.30. 15:54 |
|
A helyrajzi szám egy számsor, amely minimum 3 jegyű ( 123 vagy 12345 ), maximum 18 karakter hosszúságú lehet.
Amennyiben egy nagyobb területet, telekalakítás során több kisebb részre bontottak, akkor az egyes részeit / jellel látják el. ( 123/1, 12345/4 )
Ha egy fölrészleten több épület van, megkülönböztetésük érdekében minden egyes épületet külön-külön a magyar abc nagybetűivel kell megjelölni.
A magánhangzók közül csak az „A” betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűek - a Q, W, X, Y és Z kivételével (összesen 17 betű) - használhatók. Ha a felhasználható betűk nem elegendőek, a jelölést az „AA”, „AB”, „AC”, ..., „BA”, „BB”, „BC”,... stb. jellel kezdve kell folytatni.
Ha egy társasházban több lakás van, akkor a Hrsz-nak ún. albetétjei is lehetnek, amelyek tulajdonképpen az egyes lakásokat jelentik. A lakások helyrajziszámozását 1-től 999-ig lehet végezni
Ezeknek egyesével albetétesített Hrsz-t adnak. (pl. 123/1/A/2, 29357/4/A/1, 258963/1456/BA/131).
29357 / 4 / A / 1
|
Ebből az első két szám :
az adott területetmutatja.
|
Második szám mutatja, ha egy nagyobb területet telekalakítás során több kisebb részre osztottak.
|
a / jel utáni betű (A)
mutatja a területen lévő
épületet
(ebből lehet több is >> A vagy B ..stb),
|
a következő / utánpedig :
az adott épületben található tulajdoni hányadnak ( lakás, garázs, tároló …stb)
sorszámát jelenti.
|
Figyelem!
- A helyrajzi számban szereplő épületjel ( /A) nem feltétlen azonos a címképzés szerinti épületjellel, mivel helyrajzi számban magánhangzók közül csak az A betű használható, míg épületjelben (és lépcsőházjelben is) az E és a többi magánhangzó is!
- Az ez utáni sorszám nem feltétlen azonos a KCR szerinti ajtószámmal!
Az ingatlan nyilvántartási címelemeknek (Föld, Épület, Lakás) és a kcr szerinti címelemeknek (házszám, épület, lakáscím) meg kell felelni egymásnak, azaz csak ha van azonos "csatorna", akkr tud a tulajdoni lapra rákerülni a cím.
Forrás: Inytv, 19.§ és
az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet.
|
Egyéb Önálló Ingatlan (EÖI) - és Egységes Országos Vetület (EOV): |
|
2017.11.30. 15:53 |
|
- Gyűjtőfogalom olyan ingatlanokat foglal magába, amelyek tulajdonjogi szempontból függetlenek attól a földrészlettől, amelyen létesültek.
- Az építmény, épület, műtárgy tulajdonosa nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosa. Ez esetben tehát az épület nem alkotórésze a földrészletnek, az ingatlan önállóan forgalomképes.
Ilyen lehet például:
- az önálló tulajdonú épület, amely olyan építmény, épület, műtárgy, pince, vagy föld alatti garázs, amelynek egészen vagy részben más a tulajdonosa, mint a földrészletnek.
a társasházban lévő lakás, illetve külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiség, a közös tulajdonból a lakás (más helyiség) tulajdonosát megillető tulajdoni hányaddal együtt. Lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket (tüzelő tároló) függetlenül attól, hogy azok műszakilag összefüggnek-e. Minden más helyiség (garázs, padlás) az alapító okirat rendelkezésétől függően tekinthető a lakáshoz tartozónak, vagy önálló ingatlannak.
a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakás, illetve külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiség.
- A fenti esetekben van önálló tulajdoni lapja az épületnek vagy lakásnak, illetve egyéb helyiségnek.
- Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdoni viszonya azonos, akkor nincs külön tulajdoni lapja az ingatlan-nyilvántartásban az épületnek, csak kivett megnevezésként szerepel „pl. lakóház” a földrészlet tulajdoni lapján .
bővebben:
|
Az ingatlan-nyilvántartás: |
|
2017.11.30. 15:52 |
|
- településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító adatait.
- az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként 1-től kezdődően van számozva. Fekvésenként a számozás elkülönül (belterület, külterület, zártkert), formailag a kül- és belterületen azonos szám is lehet (külterületen a térképen egy 0 szerepel a szám előtt). Zártkerti fekvésekben a helyrajzi szám a belterületi számozást követi.
|
Ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos főbb jogszabályok: |
|
2017.11.30. 15:51 |
|
(használd a jobb oldali Link menük közül a Nemzeti Jogszabálytárt)
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
109/1999. (XII. 29.) FVM. rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1197. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről
44/2006. (VI. 13.) FVM. rendelet az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
